"Bláthy Ottó 79 éves korában hunyt el Budapesten 1939. szeptember 2-án, az utolsó napokig megfeszített tempóban alkotva. Halálának második évfordulóján avatták fel a síremlékét a Kerepesi úti (...) temetőben. (Petri Lajos szobrászművész művészileg is védett angyalfigurája ruskicai márványból készült".
A sírszobor: a tudatlanság végtelen sötétjébe fényt (a megvilágosodás, a tudás, és az ismeretek fáklyáját) vivő isteni küldöttet ábrázol.
A síremlék posztamensén Bláthy tudományos tevékenységét (eredményeit)
jelképező vésetek (és egy bagoly: a démonikus erők, és a bölcsesség, jelképe) láthatók.

"...Bláthy Ottó Titusz a legnagyobb magyar feltalálók egyike, az elektrotechnika kimagasló úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Tatán született 1860. augusztus 11-én. Édesapja kereskedő volt, egy temesvári ipartelep tatai képviselője. Édesanyja, Gold Fanny, igen okos, józan gondolkodású, tanult nő, szerető édesanya. Fiai kiváló tulajdonságaikat tőle örökölték.
Bláthy Ottó már a tatai elemi iskolában feltűnt számoló tehetségével és gyors gondolkodásával. Egyik alkalommal, amikor a három osztállyal fölötte járó iskolatársai nem tudtak megoldani egy számtani feladatot, az áthívott kis Ottó a táblára pillantva azonnal megtalálta a megoldást, tanítójának - talán a hatodikos bizonyítványát aláíró Langfelder Joákim reáltanárnak - nem kis büszkeségére. Egyébként az édesanya mindkét fiát Bécsben taníttatta tovább, mert felismerte egészen kivételes képességeiket. Bláthy Ottó azután nemcsak a műegyetemet, de a reáliskolát is ott végezte el. Eredeti nevét (Obláth) feltehetően akkor változtatta meg, amikor 1880-ban Bécsben áttért az evangélikus hitre..."

---