Az alkotás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1982-ben nyílt Dagály utcai fiókkönnytárának belső lépcsőfeljárójának falát díszíti. A tizenkét négyzetméteres három képből álló triptichonon (összecsukható szárnyas oltár) Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor és Apáczai Csere János egy egy kompozíciója látható. A pannókat Péli Tamás roma festőművész készítette.

"...Munkásságának kiemelkedő alkotásai az 1982-ben a Budapest, XIII. kerületben lévő Dagály utcai Szabó Ervin könyvtár részére készített pannója. Három olyan magyar történelmi személyiséget állít elénk, aki magának Pélinek is példaképe volt: Julianus barát és Kőrösi Csoma Sándor útja a cigányság őshazakeresésére rímel, a hollandiai professzorságot odahagyó és Erdélybe visszatérő Apáczai Csere János pedig saját hollandiai tanulmányait és Magyarországra való visszatérését juttatja eszébe.
„Ez a három nagy magyar, aki nekem példaképem, az én életutamnak is meghatározó figurája. E nélkül a triptichon nélkül nem tudtam volna a tiszadobi képet sem olyan tempóban és olyan higgadtan elkészíteni, és úgy, hogy közben az a bizonyos kettős aranypánt is meglegyen a képen.” A triptichon szimbolikus kép. Kőrösi Csoma Sándor feje felett ott a magyar trikolór az indiai zászlóval, a felröppenő turulmadárral, amelynek koronája a Nap, mégpedig egy napkerék. Ily módon a magyar, a cigány és az indiai szimbolika ötvöződik a képen. A Julianus barátot idéző kompozícióba a Fehérlófia monda szövődik bele:
„Ilyen üzeneteket tartalmaz ez a kompozíció. Nagyon szeretem ezt a képet. A pannót különben nem fizették ki, mert túlzottan magyaros vállalkozásnak minősítették. Le kellett volna bizonyos motívumokat festenem róla, a trikolórt, a turult, meg Julianus barátot. De én nem festettem le, mert azt mondtam, hogy nálam ez nem üzleti kérdés. A kemény avantgárdot ekkor már elfogadta a művészetpolitika, mert talán nem tudták, hogy miről van szó, de amikor ilyen konkrét volt az üzenet, akkor a kulturális politikának nagyon kemény volt az ellenállása. Én azonban a voksom letettem az asztalra egy olyan, a magyar identitásomat igazoló képpel, mint amilyen a Szabó Ervin könyvtárbeli pannó.”..."

---