Gregor József Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas világhírű szegedi operaénekes 23 x 45 x 127 cm-es, fa posztamensen álló szoborportréját 2010. szeptember 30-án Tóth Sándor szobrászművész avatta fel, aki méltatta Gregor József nagyságát.
Gregor József vegyésznek készült, de terveibe beleszólt az 1956-os forradalom. Nem akart énekes lenni, de tíz éven át tanult hegedülni. Énekére a rákosligeti katolikus templomban figyelt fel egy zenetanár, amikor Gregor a disszidált kántor helyett énekelt.
„Számunkra Gregor József él és élő is marad. Nemcsak hangfelvételei hozzák őt közel, hanem az egyénisége is. A mókázó kedvű derűs embert, a joviális tréfamestert. A humor életeleme volt a nagy operaénekesnek. Iskolánk immár a második örökbecsű képzőművészeti alkotással büszkélkedhet. A most felavatandó szobor az embert villantja fel, azt a világhírű művészt, akit Szegeden senki nem tartott gyütt-möntnek, pedig nem a város szülöttje. De annyira szegedi volt mégis, hogy minden nehézség ellenére is idejött haza” – méltatta Gregor Józsefet Bikárdi Melinda.
Az alkotó Brzózka Marek az iskola tanulója volt, és akinek négy testvére is a Fő fasori iskolában tanult.
„Nagyszerű a szobor, nemcsak most láttam, hanem, amikor fiatal kollégám készítette. Gregor Józsefet idősebb korában ábrázolja, mint apát. Nekem a szobor nagyon tetszik, bronzba kell önteni. Ha elkészülne még markánsabbá válna. Kérem, szeressék ezt a szobrot” – fogalmazott Tóth Sándor.

---