Szent József az utazók, ácsok, asztalosok erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, otthonalapítók, családok, árvák, és a jó halál védőszentje. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.
Kevésbé köztudott, hogy Magyarországot Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyesének, Jézus nevelőatyjának is felajánlották.
Attribútuma, a kezében a szűzi tisztaságot szimbolizáló liliom is.

„Názáretben lakott, de »Dávid házából és nemzetségéből származott« (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.”^[1]
„Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel... . Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.”^[2]
A X. század óta ünnepe március 19. „Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.”[3

Az Ógabona tértől a Széchenyi térig 1869 óta hívják egységesen Várkerületnek. Lenin nevét 1949-től 1989. október 31-éig viselte.(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992.)^[4]

---