Szekszárd városa több mint száz évig tartó harcot vívott gimnáziuma létesítéséért. A megyeszékhellyé vált város (1779) indokolt kérelmét számtalanszor utasították vissza. 1896-ra végre elvi és anyagi akadályok egyaránt elhárultak és a korabeli technikai felkészültség mellett példás gyorsasággal, csaknem határidőre (egy napos késéssel) átadták rendeltetésének az épületet az akkor a városperemének számító vásártér szélén. Sivár környezetén túl - a téglamintás "renaissance-szerű" stílusából és a főhomlokzat feletti torony különösségéből fakadó - sajátos jellegét is előnytelennek tartották. ^[1]
A homlokzat központi részére az országcímer került, az első emeleti erkély két oldalát eredetileg a tudományt és a hitet jelképező szobordiszítmények keretezték. Ezek Eötvös József mellszobrával egységet alkotottak.
A ma már nem látható két szobor szimbolikájáról Wigand János https://www.kozterkep.hu/21558/wigand-janos-siremleke így írt: "A két genius az I. emelet erkélyének két oldalán, jobbfelől a tudomány-é, kezében fáklyát tartva, balfelől a hit-é, a kereszt jelvényével. Felettük a kettős erkélyajtó felső részét övező iv közepén Eötvös József domború mellképe van elhelyezve. Szerencsés és fenkölt gondolattal jelképezve ily módon az intézet rendeltetését: a vallásosság és tudomány terjesztését Eötvös szellemében!" ^[2]

---