Valami történt a Fiumei úti sírkertben, megritkultak a síremlékek, átláthatóbb, nincs a zsúfoltság.
A szomorúnak indult temetői látogatásom idén ősszel nagy meglepetéssel indult. Véletlenül beténferegtem a 35-ös parcellába (nem is tudtam, hogy ott járok, más volt a cél) és ahogy fordultam, megláttam ezt a síremléket (pontosabban elsőként az alkotó szignóját), amit két éven át görcsösen kerestem.

Dános Árpád nyugszik itt (a temetés dátumát megközelítően, de a síremlék felállításának időpontját nem tudom), a 19. század fordulóján élt író, közgazdász – vele családjának tagjai.
A síremléken látható dombormű egy nőalakot ábrázol, gyönyörűen szétterülő szárnyakkal (tán a múzsa), kezében az írói tevékenységre utaló toll, ill. bal kezében egy babérkoszorút, a halhatatlanság szimbólumát tartja. Lábánál egy Hermész-fiú "mellszobra", az istenek követe figyel.
A múzsa lazán könyököl az életmű darabjain, jobb karja alatt könyvek láthatók.
A dombormű és a sírfelirat felett egy virágokkal borított hamveder áll.

Dános Árpád (1882–1933) minisztériumban dolgozott, majd a Magyar-Olasz Bank igazgatója volt, 1918-tól egyetemi magántanár. A közgazdaság-tudomány területén több könyvet is publikált (ld. a kapcsolódó oldalt), más területen egy sci-fi: A hazugság halála című novellája született (egy, a második világháború után jellegzetesen pesszimista írás).

---