Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi római katolikus püspök Gyergyószentmiklós város szülötte. 1823-ban szentelték pappá. 1833-ban Bécsbe rendelték, ahol udvari káplán és a Szent Ágostonról elnevezett felsőbb papnevelő igazgatója lett. 1864-ben erdélyi, gyulafehérvári püspökké nevezték, egyúttal belső titkos tanácsossá emelték. A Bécs és Magyarország illetve Erdély közötti feszült helyzetben végig az uralkodóházhoz volt lojális, ezért viszonya a helyi papsággal eléggé hűvös volt. Mint erdélyi püspök, legfőbb tevékenységet a hitélet emelésére, az iskolaügy, legfőkép a katolikus népiskolák felvirágoztatására irányozta. 1866-ban a kolozsvári országgyűlésen az ott megjelent katolikusokkal újraindította az Erdélyi Római Katolikus Státus munkáját. A Gyulafehérváron megtelepített irgalmas nővérek számára zárdát, iskolahelyiségeket és templomot emelt; szülővárosában, Gyergyószentmiklóson leánynevelő intézetet építtetett, annak vezetését az irgalmas nővérekre bízta. Rendkívüli szónoki képességekkel bírt, több hittani értekezést irt, az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

---