Veszprémben az I. világháborúban elesett hősök emlékművét 1939. június 4-én, vasárnap délelőtt a 10.00 órakor kezdődő ünnepség keretében avatták fel. A településről és a környékről hadba vonult katonák a 31-es honvéd gyalogezredben szolgáltak, így az emlékművet a gyalogezred háborúban elesett katonáinak tiszteletére emelték.

Az emlékmű avatására a Vörösmarty téren került sor, az ünnepséget tábori misével kezdték a jelenlévők. A templomokban a különböző felekezetek istentiszteletet tartottak ugyanebben az időben. Az istentiszteletek után a téren elhangzott a Magyar Hiszekegy, a Veszprémi Dalárda előadásában. Beszédet mondott vitéz Beöthy Dezső tábornok, melyben megemlékezett a 31-es honvédek által vívott harcokról. Ezt követte vitéz Kiskéry Lóránd ezredes avató beszéde, majd a város polgármestere, Rosos Károly átvette a város nevében az alkotást. Az avatás végén a Himnusz hangzott el, majd díszmenet zárta az ünnepséget.

A 31-es honvédeket az I. világháborúban 1914. augusztusában szállították az oroszok elleni frontra, Galíciába. Ott a gyalogezred nagy része megsemmisült, később újra feltöltötték az ezred sorait. 1916-ban az ezred katonáinak nagy része hadifogságba esett. A következő állomás az olasz front volt, Isonzó. A háború végén az ezredből megmaradt katonák – körülbelül 280 fő – Szentgotthárdig gyalog, onnan Veszprémig vasúttal érkeztek haza. A katonákat senki sem várta a veszprém-jutasi állomáson.

Az alkotás ún. helyi vörös kőből készült, mely első ránézésre márványnak tűnik. Az emlékmű anyaga azonban tömött mészkő. Ilyen mészkőből készült a nemesvámosi emlékmű és az alsóőrsi szabadtéri kőszínház is. Az emlékmű tetején látható bronz turulmadár nem az eredetileg ide készített szobor, sajnos azt a II. világháborút követően eltávolították. A rendszerváltást követően pótolták az emlékmű tetején levő madarat.

---