Ennél elhanyagoltabb emlékművet még soha nem láttam, eddigi szoborfotózós tevékenységem során.

Kaplonyba, a Károlyi család kriptájába szerettünk volna eljutni, azon az október végi napon, de a hiányos jelzőtáblák miatti többszöri eltévedés után (feladva tervünket), a térképen bogarászva találtam rá Nagymajtény nevére, ahol a Rákóczi szabadságharc végén, 1711. április 27-én a Károlyi Sándor vezette kuruc seregek a majtényi síkon letették a fegyvert, Pálffy János császári főparancsnok előtt. A kb. 12 ezer főből álló kuruc sereg tagjai hűségesküt tettek a császárra, földbe szúrták zászlaikat, majd fegyvereik megtartása mellett szabadon elvonulhattak. A fegyverletételt jelző emlékmű a kismajtényi vasútmegállóhely mellett áll. Időközben a két település alaposan megváltozott, ezért a falu nevének ellentmondása.

A 2005-ben kiadott Erdély útikönyvben ez a mondat igazított el bennünket, hogy megtaláljuk: "Autóval Kismajténynál Domahida felé kell elfordulni, majd a vasúti sínek előtt jobbra kanyarodni."

Mi tagadás, kíváncsi voltam, mert a történelmi esemény, tett megítélése még így, az azóta eltelt több mint 300 év után is ellentmondásos. A helyszín a magyar történelem egyik híres-hírhedt helye.

"A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák — császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett." A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténész beszélgetése a HVG munkatársával, Kurcz Bélával: http://hvg.hu/velemeny/20110422_karolyi_sandor_szatmar#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_04_22&utm_content=normal
A cikk, 2011-ben az évforduló kapcsán jelent meg, és a hozzászólások is egyértelműen bizonyítják a mai napig meglévő sokféle értelmezést, az indulatokat.

Az emlékmű fotói talán magukért beszélnek. Nem akad olyan magyarországi szervezet, aki rendben tartaná? Komolyan mondom, csak néztünk egymásra négyen, akik együtt utaztunk... Valahogy másra számítottunk. Többéves, elszáradt koszorúk, mellette szemétkupac, kerékpártároló pár méterre; lepusztult, berogyott tetejű vasúti megálló. Szinte a világ vége, balkáni körülmények.
Az "emlékmű" felavatásának ideje 1890 körüli. 2011-ben egy kiegészítő, új fekete gránittáblát kapott, a fegyverletétel 300. évfordulójára.
És az emlékmű ma kétségtelenül jobb állapotban van, mint akár pár évvel ezelőtt (2007), amikor a wikipédiára feltöltötték fotóját: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Szatm%C3%A1ri_B%C3%A9ke_eml%C3%A9km%C5%B1ve.JPG&filetimestamp=20070929144938&

---