Érdekes módon, Mihály Árpád szobrászművész első köztéren felállított alkotása az artportal szerint ez a nagyméretű (kb. 6 x 2 méteres) pannó volt. Idősebb festőművésszel, Cs. Pataj Mihállyal közös az alkotás. A festő akkoriban, amikor a festmény készült, Szarvason tanított. Mihály Árpádnál ez a mű 1952-es dátummal szerepel, de teljesen kizártnak tartom, hogy 15 évesen alkotta ezt a nagyszabású pannót. A csárda történetében szerepelnek a következő mondatok: "A II. világháború után raktár majd pártház volt.
1955. májusában a Kondorosi Földműves Szövetkezet használatába került. Innentől kezdték újra csárdának használni."
Így aztán, szerintem a mű legkorábban 1955-ben készülhetett. Az alkotásról több kép is szerepel a falut és a csárdát bemutató oldalakon, de sehol nem találtam konkrét adatot erre a műre vonatkozóan.
Sajnos kb. egy méteres szakadás van a hatalmas vásznon. Sürgősen restaurálni kellene a művet. Jelenleg a csárdamúzeumnak használt épületrészben látható a festmény, egy kisteremben, ahol képzőművészeti kiállítások is vannak a rendezvények mellett. A mozgalmas csatajelenetet ábrázoló pannó sokkal több figyelmet érdemelne.

"1848-ban Rózsa Sándor azzal a kéréssel fordult a Honvédelmi Bizottmányhoz, hogy bűnbocsánat fejében kész a haza jó polgáraként 150 pusztai lovassal hadba szállni. A megyei nemesek hosszú töprengés után hozzájárultak a bűnbocsánathoz. Úgy gondolták, hogy aki ennyi éven át ki tudott csúszni az igazságszolgáltatás kezei közül, annak helyismeretének nagy hasznát vehetik. Ha azonban tovább üldözik, esetleg átáll a másik oldalra, és az komoly veszélyt jelenthet."

---