Kőszegen két poncichter borozó is van. Ezeket a "bennfentesek" és a várost ismerők egyedi elnevezésekkel különböztetik meg ("Nagypanci", "Kispanci", "Zöldkapus", stb.)
A Kodolányi László ötvösművész által készített cégér a vár bejáratának közelében, a "Kispanci" épületén látható. A kőszegi borászatnak a középkorig visszanyúló hagyományai vannak. A kőszegi bortermelőket a XIX. században még "hauerek"-ként ("kapások"-ként) emlegették, de használták az elnevezést a borkimérésekre (Buschenschank-okra) is. Miután a filoxéra az 1800-as évek végén elpusztította a kőszegi szőlők jelentős részét, kénytelenek voltak a kőszegiek is a soproni "poncichter"-ek ("babtermelők") borát inni.
A kőszegi borkultúra azóta újjáéledt, de megmaradt a poncichter elnevezés. (Poncichter = Bohnenzüchter = babtermelő - jelezve, hogy a szőlőtőkék közé babot is ültettek.)
Azokban a kőszegi borozókban és vendéglőkben, amelyek "adnak magukra", ma már nem soproni és balatoni borokat mérnek, hanem kőszegit.
Nem csak a kőszegi bor, hanem a Rajnis utcai poncichter épülete,a Stettner-ház is figyelmet érdemel. Ez város egyik legrégibb épülete, számos gótikus részlettel.

---