Nepomuki Szent János festett műkő, életnagyságú szobrát 18. sz. végén vagy 19. század elején állíthatták fel Szentmihály Maty-éri híd lábánál. A szobor alkotója ismeretlen. Forrás: Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (Szeged, 1993)

A Maty-éri hídon "vezetett át a Szeged városát, Röszkén át, Szabadkával összekötő, régi, un. kisszabadkai út. A szentmihályteleki plébánián őrzött Historia domus szerint a Maty hídja a 18. század végén már téglából volt megépítve, és építésekor kerülhetett rá Nepomuki Szent János szobra. A gazdagon redőzött ruha és a finoman kidolgozott csipkegallér arról tanúskodik, hogy alkotója fölkészült, kiváló kőfaragómester volt. A késő barokk ízlés mellett rokokó hatást is mutat.

A 14. században élt, Prágában vértanúságot szenvedett papot (a Moldvába ölték) 1729-ben avatták szentté. Hazai kultusza a 18. század végén és a 19. század elején bontakozott ki, és a vízen járók, hídon, kompon átkelő utasok, fuvarozók tisztelték védőszentjükként.

1879. március 9–10-én, amikor a kiöntött Tisza vizének gyorsabb elvezetése érdekében a közeli töltésen robbantással két átvágást nyitottak, a lakosok biztonságba helyezték a szobrot és a nagy víz elvonulása után állították vissza a helyére. 1944 őszén lövés érte, s megsérült fejrészét 1955-ben egészítették ki. Állagáról, festése megújításáról a szentmihályi egyházközség hívei gondoskodnak. Szent Jánost a legények és lakodalmasok neve napján muzsikaszóval köszöntötték föl."

A VIII. Szentmihályi Falunapon szentelték és avatták fel a felújított Nepomuki Szent János szobrot. A szobor avatását a Szent születésnapjához (május 16.) időzítették.

---