Fertőd,- mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950 május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd,- egyesült Süttörrel.

Szuchentrunk József plébános úrnak írása szerint „Eszterháza lelkipásztori szempontból évszázadokon át önálló lelkészség nélküli községként tartozott a szomszédos Süttör községhez. A falu nyugati részén élő híveket Fertőszéplak plébániája látta el, a többiek pedig a süttöri plébániához tartoztak. Ugyancsak e két településen történt az anyakönyvezés is.
Szentmisére, évszázadot meghaladó hagyomány bizonysága alapján bizonyíthatólag a kastély, illetve „Vár” kápolnájába jártak a hívek.
1939 - ben alakult meg az önálló egyházközség, de temploma ekkor még nem volt, Süttörhöz
tartozott, min filia. „ (…)
„Egykorú feljegyzések szerint már az 1730-40-es években, - ha nem előbb - temetkeztek a ma is meglévő, sarródi úti elágazásnál található temetőbe.” ^[1]

Borsné Sólyomfi Mária kutatása szerint, amelyet a Historia Domus is igazol az eszterházi temetőt 1870. novemberében nyitották. „fm. Esterházy Miklós herceg (…) úr által Eszterház fiók-község számára (…) a sarródi út mellett 400 négyszögölnyi térség adományoztatván…” azon célból, hogy ezentúl az eszterházi hívek ezentúl a felszentelt saját sírkertjükbe temetkezhessenek.

Feltehető, hogy a temető bejáratánál látható kőkereszt is ebben az évben készült.
A Sopron és környéke műemlékei c. könyv nem tesz róla említést.

---