Tolnay Károly művészettörténész (Budapest, 1899. május 27.–Firenze, 1981. január 17.) Berlinben, Frankfurtban és Bécsben tanult művészettörténetet, amelyből 1925-ben doktorált. Hamburgban, Párizsban és New York-ban egyetemi tanárként dolgozott, a reneszánsz művészete volt a kutatási területe. Michelangelo életművének tudományos feldolgozása területén nemzetközi elismerést szerzett, amely eredményeként 1965-ben meghívták Firenzébe a Casa Buonarroti vezetésére, ahol Michelangelo-múzeumot és információs központot alakított ki, amely haláláig munkahelye és otthona volt.
Tolnay Károly jóvoltából került a két világháború között a Szépművészeti Múzeumba tizenöt hiteles gipszöntvénymásolat Michelangelo szobrairól, amelyeket a XIX. század végén a kölni múzeum részére Gerber August készített. A II. világháború után a másolatok raktárba kerültek, majd Melocco Miklós restaurálta őket, és a kecskeméti zsinagóga Tudomány és Technika Házává történő alakítása után 1976-ban itt állították ki a 15 darabból álló gyűjteményt.
Tolnay Károly firenzei tartózkodása idején jó barátságban volt Hubay Miklós drámaíróval, aki az egyetemen magyar irodalmat tanított. Tolnay halála után az özvegye ezért Hubay Miklósnak ajándékozta a magyar vonatkozású tárgyainak egy részét. Ferenczy Noémival folytatott levelezését, egy tőle kapott gobelint és a könyvtárának néhány darabját aztán Hubay Miklós Kecskemétnek ajándékozta, azzal a szándékkal, hogy a Michelangelo szobormásolatok közelében Tolnay Károly számára egy emléksarkot alakítsanak ki. Sajnos ebből az emléksarokból mára már csak egy papíralapú életrajz-tábla és egy mellszobor látható.
Hétköznap munkaidőben a kiállítás szabadon látogatható.

---