Kerestem ezt a síremléket, eleinte úgy tűnt, nehéz út. Később kiderült, csak figyelmetlen voltam, de főleg másra számítottam.
A síremlék egyszerű, de a kor ízlésének egyik jellegzetes példája: mészkő falba mélyített, az operaénekes arcát formázó, babérkoszorúval övezett márvány portré-dombormű, a feliratok és a beszédes szimbólumok.
A portré alatt a művészet és főleg a zene szimbóluma, a lant uralja a síremlék előoldalát.
Az alsó részen olvasható felirat: "Emelte a Magyar Kir. Operaház személyzete és a FÉSZEK művészek klubja".

Környey Béla (1875-1925) operaénekes pályáját baritonként kezdte, majd hőstenorként vált ismertté. Több társulattal fellépett, de pályáját meg-meg-szakítva továbbképezte magát. 1908-tól az Operaház tagja (1918-tól örökös tag), közben évekig a bécsi operaházban is közreműködött.
"A legkiválóbb magyar énekesek egyike. Előadásait csillogó, szárnyaló hang és sokoldalú színpadi művészet jellemezte."
Felesége, Sándor Mária, ugyancsak operaénekesnő volt (akinek testvérét, Sándor Erzsit a legismertebb szoprán énekesnőként tartják számon).

---