"Hosszú és tragikus utat járt be az az 1800 vásárhelyi fiatal, akik 16-20 évesen kerültek a háború poklába. 1944. szeptemberében fegyvertelen munkaszolgálatra vonultatták be a levente korú fiúkat. A Tisza mentén végeztek erdőirtást, majd a Dunántúlra, Zircre vezényelték át őket mezőgazdasági, vasúti és romeltakarítási munkálatokra. A front előtt haladva ’45 március végén érkeztek az osztrák-magyar határra. 1945. április 4-én a történelmi Magyarország egykori határán, a Lajta folyónál kerültek két tűz - szovjet és német - közé, ahol az aknazáporban 12 vásárhelyi fiatal azonnal szörnyethalt, ketten pedig a grazi kórházban hunytak el. A többiek szovjet fogságba estek, majd a gyűjtőtáborokból ukrajnai lágerekbe hurcoltál őket, ahonnan az embertelen körülményeket túlélők csak évek múlva térhettek haza szülővárosukba. Ezek a fiatalok fegyvert soha nem fogtak a kezükben, mégis háborús bűnösként bántak velük a „felszabadítónak” nevezett szovjetek, majd a kommunizmus évtizedei alatt nem emlékezhettek a fronton és a fogságban elhunyt bajtársaikra."

A tramtrain építésekor az emlékművet 2018. február 8-án elbontották.

---