Magyaróváron, illetve a későbbi Mosonmagyaróváron kisebb megszakításokkal 1818 óta folyik felsőfokú mezőgazdász-képzés. Ennek részleteiről, az intézmény nevének és jellegének átalakulásairól az adalékok közé foglalt Wikipedia-cikk ad pontos áttekintést a kérdés iránt érdeklődők számára.

A mosonmagyaróvári vár helyén már a pannon időkben állt erődítmény. Modernebb értelemben vett hadi hasznosítása az 1200-as évektől kezdődött, egyes ma is látható részei 1530 körül épültek, mai kinézetét az 1810-es években nyerte el Albert Kázmér szász-tescheni herceg megbízásából, aki 1818-ban ebben az épületben indította be a mezőgazdász-képzést; az itt szerzett diploma nem csupán mezőgazdasági ismereteket jelentett, hanem közgazdasági, társadalomtudományi jártasságot is. Az intézmény legelső igazgatója Wittmann Antal volt. Az ő és az alapító Habsburg-főnemes mellszobra, Trischler Ferenc munkái a vár bejáratánál állnak.

A várépület munkaidőn kívül zárt belső kertjébe belépve körben, a falakon a látogató 15 darabos mészkő portrédombormű-sorozatot talál; ez a sorozat jellemzően a Gazdasági Akadémia a XIX. század második felére, a XX. század első éveire eső fénykorának, e fénykor legjelentősebb oktatóinak és tudósainak állít emléket, csupa olyan férfiúnak, aki ebben az időszakban erőteljesen kötődött az Akadémiához. Igen érdekes, hogy a panteon döntően az 1970-es években készült (csak egy-két darabja állt korábban), évről évre adódtak hozzá az egységes elvek alapján elkészült, egyforma méretű és anyagú domborművek, a korszak másutt is gyakran foglalkoztatott, tehát nem helyi kötődésű szobrászainak közreműködésével. Balról jobbra haladva, Deininger Imre portréjával megkezdem ennek a sorozatnak a bemutatását.

Deininger Imre (1844-1918) mezőgazdász, archeobotanikus, a hazai vetőmag-vizsgálati és régészeti növénytani kutatások megalapozója volt. Felsőbb iskoláit itt végezte, 1874-től tíz éven át tanított az Akadémián. Nevéhez fűződik a magyaróvári Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomás lérehozása, az első ilyen intézeté Magyarországon, és ennek 1884-es keszthelyi, a Georgikonba történő kinevezéséig vezetője volt. 1874-től a minisztérium gyakorolta a magyarországi gazdász-tanintézetek feletti felügyeletet, így az óvári oktatási intézmény igazgatóját is Budapestről nevezték ki. Az addigi keszthelyi igazgató, Balás Árpád http://www.kozterkep.hu/~/22676/Balas_Arpad_portredombormuve_Mosonmagyarovar.html ekkor került a magyaróvári Gazdasági Akadémia élére.

---