Egy mészkőből faragott 2 méter átmérőjű, kerekasztal fölé háromlábú acélszerkezet íve feszül. A hat méter magas hídszerkezet hat darab harangot tart, a béke harangjait. A szerkezet három ága a két hadviselő felet és a békét közvetítő személyt jelképezi. A záróelem egy fényes félhold, ami a török időkre emlékeztet. Az emlékművet a békekötés 400. évfordulója alkalmából állították fel azon a helyen ahol az 1940-es években még állott az az öreg tölgy, amely alatt megkötötték a békét. A szájhagyomány szerint az aláírás a szemközti Dunaalmáson történt egy kolostor romjai között felállított török sátorban. Ma már nincs meg sem a kolostor, sem a tölgy és még a Zsitva sem ömlik a Dunába, mivel folyószabályozási munkálatok miatt 20 kilométerrel távolabb a Zsitva folyót belevezették a Nyitrába.
Az emlékművet teljesen véletlenül találtam meg. Révkomáromból tartottunk Párkány irányába a Duna bal partján. Előttem három térkép, különböző méretarányban és a települések különböző nyelvű megnevezésével. Az egyik kis település határában feltűnt ez az acélvázból komponált szerkezet. Közelebbről szemrevételezve kiderült, hogy ez a zsitvatoroki békekötés 400. évfordulójára állított emlékmű. És valóban, a térképen is felfedeztem egy Žitava nevű feliratot, ami Dunaradvány településrésze. Bizony, alaposan meglepődtem! Emlékeimben felrémlett a történelemórák kínos számonkérő percei. Diákkoromban sem igazán tudtam, hogy ki, mikor, hol és miért kötötte ezt a békét, és azóta ezek az ismeretek tovább halványodtak. Pedig a fogalom nagyon hangzatos és felejthetetlen. Mármint, hogy egyszer valahol, valamikor volt egy ilyen, és a történelemtanár szerint ezt illene tudni. Így aztán amint hazaértünk előkapartam a dokumentumokat, és felidéztem az ismereteket:

A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár. magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál. A békeszerződés fontosabb pontjai:
Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.
A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Portának.
Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
A békét húsz évre kötötték.
A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kisázsiai felkelések és a perzsa támadások. A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és azt Gévay Antal adta ki.

---