Idősebb Sporzon Pál (1831-1917) mögött komoly pályafutás állt már, mikor 1874-ben, az akkor akadémiai rangra emelt magyaróvári gazdász tanintézetben mezőgazdasági üzemtant és erdészettant kezdett tanítani. A nagyszombati jezsuitáknál érettségizett, járt a pozsonyi jogakadémiára, bölcsészetet hallgatott Bécsben, érdeklődése azonban a mezőgazdaság felé fordult, az óvári iskolát Wilhelm Heinrich Pabst időszakában végezte el, aki határozottan javasolta a tanári pályát a jó előadói képességekkel megáldott fiatalembernek. Széles látókörű, nagy mezőgazászi gyakorlattal, a keszthelyi Georgikon igazgatása során szerzett oktatói tapasztalattal rendelkező, öt nyelven beszélő tanárember volt, mikor része lett a "nagy oktatói karnak", 1890-es nyugdíjba vonulása után is aktív maradt a város közéletében, könyveket publikált, tanácsokat adott. Egyik fia, ifj. Sporzon Pál ugyanarra a pályára lépett, mint apja, ám ő sajnos fiatalon, apjával egyazon esztendőben halt meg (a panteonban neki nincs emléktáblája).

Ungvári Lajos a többi darabhoz megformálásában, méretében, anyagában tökéletesen illeszkedő domborművét az artportal téves címen tünteti fel.

---