Balás Árpád (1840-1905) a magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatói közül a legkiemelkedőbbnek számított, működése az intézmény fénykorával esett egybe. 1859 és 61 között Magyaróváron szerzett gazdászi oklevelet, ezután Selmecbányán az Erdészeti Akadémiát is elvégezte. 1863-tól két éven át Magyaróváron volt segédtanár, de aztán Keszthelyre távozott, növénytermesztéssel foglalkozva ott haladt előre a tudományos és oktatói pályán, és 1884-ben a hasonló jellegű, de akadémiai rangba akkor még nem jutott keszthelyi tanintézet éléről nevezték ki Magyaróvárra igazgatónak. Működéséhez kötődik három kísérleti állomás létrehozása is (a növénytermesztési, a növénykórtani és az állatgyógyászati kísérleti állomásé), az oktatás átalakítása (noha minden erőfeszítése ellenére nem sikerült elérnie, hogy a kétéves képzést az ő időszaka alatt bővítsék háromévesre). Nagy becsben tartott, az oktatói karral jó viszonyt ápoló vezető volt. Országos hírű szakemberként ő gyűjtötte össze a millenniumi kiállítás mezőgazdasági anyagát; 1897-től, mikor Magyaróvárról egy évvel korábban nyugdíjba vonult, Budapesten, a vajdahunyadvári Mezőgazdasági Múzeumnak lett alapító igazgatója, és egészen 1905-ig vezette a múzeumot. (Ellentétben a többi relieffel, az ő portréja alatt nem születési és halálozási évszáma szerepel, hanem magyaróvári igazgatói működésének kezdete és vége.)

Az ő reliefje a másik Cserháti Sándoré mellett a 15 közül, amelynek minden erőfeszítésem ellenére sem sikerült azonosítanom az alkotóját és a felállítási évét; elhelyezkedése és jellege miatt ez a darab akkoriban, az 1970-es években kerülhetett a helyére, amikor a panteon végső formát öntött.

Ezzel a domborművel felkerült a Köztérképre a magyaróvári gazdász-panteon mind a tizenöt reliefje.

---