Három év, nem kis idő! Akkor készültek a fényképek. A homlokzati szobrok ügyében "nyomoztam" /egyeztettem/, akkor bizonyosodott be, hogy azok Róna József alkotásai. Szabad kezet kaptam a fotózásra.

A Mai Manó Ház Budapest egyik legsajátságosabb épülete, amelyet Nay Rezső és Strausz Muki tervezett és Mann József építészmester munkája által épült fel. Építésének és magának a háznak a története olvasható az egyik csatolt lapon, ill. az első forrásnál, a ma itt működő Magyar Fotográfusok Háza honlapján.

Az első emeletre keskeny lépcső vezet, a fényképész egykori irodájába. Ez a helyiség most kisgalériaként működik, ami ma büszkén viseli a "főváros legjobb galériája" címet, amit a Magyarországon dolgozó külföldi újságírók szavazásán kétszer is elnyert.
Az udvar felé néző falon látható Róth Miksa finom mintázatú, jellegzetes üvegablaka. Az ablak maga a tavasz, vagy talán inkább a nyár. Idilli kép, egyben "bonyolult díszítések szövevénye": virágok, madarak és lepkék töltik ki az ablak üvegtábláit. Tobzódoik a természet, pasztell színek a jellemzőek, semmi rikító.

Az ablaknak (vitatkozom Kincses Károllyal) négy táblája van (ez látszik az első fénykép kinyitásakor), amelyeken a motívumok ismétlődése figyelhető meg.
A középmezőben címerszerűen festett motívum látható. Bizonyos fokig valóban az, mert – mint ahogy az a ház különböző részletein végigvonul – itt is látható az MM monogram (itt kék szalaggal formálva).

Meglepődve olvasom (eddig ezen nem is gondolkodtam), az ablak az un. maratott eljárással készült.
A Templomablakanno blogbejegyzésben több hasonló vázlat látható. A meghatározás :
"A XIX. században -(...) az üveg fluorhidrogénnel történő maratás általi díszítését jelentette. Eredete a német aetzung szóhoz köthető..." Ismert "üvegedzők" Palka József, Róth Miksa, Tutzinger József. A megadott linken az ő mintafüzeteikből láthatók szemléltető képek.

---