Ma esti meglepetés azoknak, akik még fent vannak: egy debreceni épületen rövid ideig látható alkotás. Ki hinné, hogy ez egy Kerényi-szobor volt?

Tegnap délután egy általam nagyra becsült ismerősöm kutatott a Méliusz Könyvtárban. Nézegette az 1961-ben megjelent Hajdú-bihari Naplókat. Egyszer csak megszólal, hogy most aztán megleckéztetem,Tünde; mennyit tud a szobrokról, tudja-e, mi ez itt, ebben az újságban?
Tudtam; mert éppen én írtam meg a szoborlapon az alkotó életrajzát, és már akkor rejtély volt számomra ez az alkotás, mely Kerényi Jenő artportálos oldalán, és a Wehner Tibor könyvében is szerepel. Igaz, sehol nincs odaírva, hogy lebontva, és eddig egyetlen helyi forrásban sem találtam meg. Ráadásul személyesen is volt szerencsém az alkotáshoz. A szentendrei szoborparkban vagy két évvel ezelőtt fotóztam le a Lebegő nőt.

A hír az alkotás elhelyezéséről, az 1961. június 8-i címlapon (Hajdú-bihari Napló) jelent meg, a következő (kissé pontatlan szöveggel): "Debrecenben, a Petőfi téri bérházon helyezik el Kerényi Tibor szobrászművész alkotását, a Fürdőruhás nőt. A toronyház előtti állványzatra már felvitték az alumínium szobrot, hogy végleges helyére felerősítsék."
Csak a szobrász nevét írták el...

Hogy meddig díszítette az épületet, nem lehetett eddig rekonstruálni. A kapcsolt műlap szerint Szentendrén 1963-ban helyezték el, ami már eleve hibás adat, mert az ottani szoborparkot 1978-ban hozták létre, a szobrász halála után három évvel. A feleség segítségével állították fel az alkotásokat. Egy 1966-ban készült archív fotón, melyet a Fortepanon találtam, már nincs ott a 415 cm nagyságú épületdíszítő plasztika. Ráadásul ott a címben szerepel, hogy másodpéldány, de nekem az a véleményem, hogy a jelenleg Szentendrén álló mű az egyetlen, és eredeti ebből a nagyméretű női alakból.

Hogy milyen "erők" távolították, távolíttatták el, arról csak halvány sejtésem lehet...
Keresnem kell még olyan idős embereket, akik emlékezhetnek az alkotásra.

Köszönöm a műlap elkészítésében Csizmadia József, és Bécsiné Kléri Ágota segítségét. Az archív fotókat az egykori Dokumentációs Stúdió munkatársai készítették, illetve a régi képeslapokat is ők archiválták.

A műlapon az idő pontosításában egy szomorú tény volt segítségemre: 1962-ben bontották le a zsinagóga épületét. És ugye, itt még szerepel a fotókon. Akik a teret fotózták 1961 nyarán, biztos nem hitték volna, hogy egy év múlva már nem tudják lefotózni az épületet. A toronyház (a Petőfi tér északi végét lezáró ház) egyike volt a háború után elsőként elkészült magasabb házaknak. 1973-ban már egy másik toronyház vette át a "régi" nevét.

---