Simor János esztergomi érsek koronázta magyar királlyá I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án.
A szobrász, Stróbl Alajosnak egy korai alkotása, a Simor Jánost ábrázoló mellszobor áll a Keresztény Múzeum első emeleti lépcsőfordulójában. Az esztergomi bazilika építésének befejezése is 1886-ra esett; akkor, amikor a szobor készült. A nagyon "meggyörört", eredeti, német nyelvű talapzatából talán arra lehet következtetni, hogy nem állt végig itt a múzeum épületében az alkotás. Sajnos nem találtam róla írásos forrást; ezt még tovább kell keresni...

"A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította, amikor a prímási palotában lévő magángyűjteményét intézményesítette, és azt nem a mindenkori érsekre, hanem a főszékesegyházra hagyta. Célja az volt, hogy Esztergomot gazdag kulturális központtá tegye. Figyelemmel kísérte a külföldi árveréseket, művészeknél megrendeléseket tett. A létrejött hatalmas magángyűjteményből 1875. október 12-én nyílt meg a Prímási Kép- és Metszvénytár 206 középkori és 19. századi festménnyel. Ez az ország harmadikként megnyitott nyilvános múzeuma...
Jelenlegi helyére 1882-ben került a tárlat. A Keresztény Múzeum nevet akkor vette fel, amikor Simor 1887-ben intézményesítette.
Simor halála után a Főszékesegyházra szálltak a műkincsek."

Eredetileg ki szerettem volna hagyni az esztergomi programokon pár hete a múzeum megtekintését. Azt hiszem, jól tettem, hogy mégsem mentem el másfelé, amikor a csoport bement a múzeumba. Csoportosan amúgy is egy debreceni buszjegy ára volt a belépő. Ami már önmagában, leírva is meglepő tény.

Valóban páratlan művészi élményben lehet része annak, aki végigsétál a termeken. A mi csoportunk gyakorlatilag végigrohant a kiállításon. Páran, akiket komolyabban érdekelt a gyűjtemény, azoknak az ott felügyeletet biztosító nénik nagy szeretettel és hozzáértéssel magyaráztak el mindent, ami ki volt állítva a második emeleten.

---