Jeszenák János az 1848-49-es szabadságharc idején Nyitra vármegye főispánja és felvidéki katonai körzet kormánybiztosa volt. A világosi fegyverletétel után, bár lehetősége lett volna rá, nem távozott külföldre, hanem itthon maradt. 1849 októberében felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték.
Földi maradványait 1867-ben helyezték el a pozsonyi családi kriptában, síremlékét 1869-ben avatták fel.
A síremléken - az életrajzi adatok mellett - Gyulai Pál verse olvasható:
Báró Jeszenák János
Szül Pozsonyban 1800. jan 22-én
„Szerette hazáját szívvel, szóval, tettel;
Védte szabadságát híven, becsülettel.
Áldozott, szenvedett, jutalmát nem kérte,
S nem küzdhetve többé, vérpadon halt érte.”
Pesten 1849 Oct 10-én
Hamvait csakis dec 2-án 1867. hozathatta át emlékét örökítendő gyászoló özvegye gr. Forgách Alojzia ^[1]
A síremléket 1869. október 20-án leplezték le. ^[2]

---