Az emlékmű a magyar szenteknek állít emléket, de közülük kiemelkedően Szent Erzsébetnek.
Szent Erzsébet (1207 Sárospatak–1231 Marburg) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Életében a szegényeket segítette, holtában csodákat tett, sírjánál, mely zarándokhely lett, emberek gyógyultak. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.
A többi szent közül kiemelkedő alakja egy magas oszlopon helyezkedik el. Mellszobra alsó peremén túlcsorduló haja, kosarából leomló rózsaszálak egyedi formát kölcsönöznek az alkotásnak.
A legenda szerint a kosarában, a rózsák alá rejtve vitte a kenyeret a szegényeknek.
Az oszlop mellet, kétoldalt kőlapokon, szentek portréinak sora található, nevükkel kiegészítve. Balról jobbra haladva: Szent István 969?-1038, Szent Imre 1007-1031, Szent László 1040-1095, Szent Piroska 1088-1134, Prágai Szent Ágnes 1205-1282, Szent Kinga 1224-1292, Skóciai Szent Margit 1045-1093, Portugáliai Szent Erzsébet 1277-1336, Szent Margit 1242-1270, Szent Hedvig 1374-1399 és Kőrösi Csoma Sándor buddhista szent 1784 Csomakőrös-1842 Dardzsiling "Így ér véget majd küldetésem, ha egyszer betudom majd bizonyítani, hogy ellentétben a finn-magyar elmélet mellett kardoskodókkal a magyar nép igenis Atilla népe"
További szentek: I. Dávid 1084-1153, Beszteréd ?-1046, Günter 995-1045, Adalbert 956-997, Zuborhegyi Benedek ?-1013, Kapisztrán János 1386-1455, Asztrik ?-1036, Szent Gellért 980-1046, Zoerárd-András ?-1013, Márk István Menyhért 1588 1584-1619 Kassa 1582
Magas fokon égetett kerámiából készült, antik bronz bevonattal.
A talapzat Papp Sándor kivitelezéséből készült el.

---