Návay Lajos (1870 – 1919) politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. A végül be nem iktatott Hadik-kormányban ő lett volna a belügyminiszter.
A Magyar Tanácsköztársaság fennállása során, 1919. április 26-án a szerb és francia megszállás elől menekülő vörösök túszokat vittek magukkal Makó város polgárai közül. Egyidejűleg Szamuely Tibor büntető hadjáratként különvonattal utazott Makóra, hogy elégtételt vegyen az április 23-án meggyilkolt Vásárhelyi Kálmán népbiztosért.
A földeáki direktórium 1919. április 27-re virradó éjjel hurcoltatta el Návay Lajost, unokatestvérével, Návay Ivánnal együtt. Április 29-én – brutális kegyetlenséggel - gyilkolták meg őket a kiskunfélegyházi pályaudvaron Szentes városának főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt.
1929. június 26-án, a vasútállomás melletti kiserdőben, az ideiglenes sír helyén, impozáns ünnepség keretében leleplezték a Návay-emlékművet.
1936 júniusában a nemzet mártírjainak kijáró kegyelettel ünnepelte meg Kiskunfélegyháza Város közönsége a Návay-emlékműnek a vasútállomás előtti térre történő áthelyezését.
1945 tavaszán az emlékművet szétrombolták. A bronzszobor eltűnt és az emlékmű alapzatát egy ideig a Vasútállomás előtti téren, az emlékmű helyén tárolták darabokra törve, majd a ’48-as Ifjúsági Bizottság elszállította azzal a céllal, hogy a későbbiekben szabadságzászlót építenek belőle.
A gyilkosságok 95. évfordulóján, 2014. április 29-én, a vasútállomás előtti téren került felállításra az eredeti emlékmű másolata a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiuma pályázatán elnyert támogatásból, a városi önkormányzat támogatásából, valamint közadakozásból. Az emlékművet Kövér László, az Országgyűlés elnöke avatta.

---