Már így elöljáróban is köszönöm Istvánnak, ill. "szerzőtársának" Jankó Annának, hogy segítettek az alkotás beazonosításában!
Mert az úgy esett, hogy egész más útiránnyal indultam el kevéske időmben, de az kudarcba fulladt. A vissza-utat a fasor felé irányítottam, ahol meglepetésemre több dolgot láttam, mint bármikor korábban. Be-bekanyarodtam egy-egy kertbe, fényképeztem (hagytak).

Aztán elérkeztem az óvodához, ahol számomra új jelenségként tűnt fel a Gondozónő szobra és rögtön jobbra a Pillangók c. murália (ld. a kapcsolt lapokon). Ide is betértem, de engedélyt kellett kérni. Micsoda szerencse, az óvoda vezetője benn volt az épületben, az irodájába kellett felmenni. Út közben teljes képet kaptam az ovi kincseiből. Azt is megtudtam (kicsit bánatosan), nem én vagyok az első érdeklődő, valaki, aki valamilyen internetes oldalon dolgozik, megelőzött. Hát, ez van! Azért minden képet el kell lőni...

Most nézem, ki is volt az előd. És olvasom, minden erőlködés nélkül, hogy anno Kumpost Évának "eddig csak egyetlen műve volt fenn a Szoborlapon - és ez a műlap sem fogja gyarapítani ezt a számot...".
Így rögtön megnéztem Kumpost Éva köztéri munkáinak listáját az Artportal-on és talált! Igaz, azon a lapon is ott van, valószínűleg benn...

Kedves, a helyhez teljes mértékig illő alkotás ez a falikép. Az alapszín fekete, de ez csak jobban hagyja érvényesülni az egyes, kisebb képeket világoskék háterükön. Ezeken pedig állatok láthatók, egy egész kis állatkert, helybe hozva a gyerekeknek.
Itt sorakozik a zsiráf (zsiráf-pár), az oroszlán a tigrissel, alul halak úszkálnak elkülönülve. Mindezek felett pedig süt a nap, egészen a narancssárga színig pirulva (három dimenzióban).
Megjegyzem, a zsiráfok erősen érzik a tavaszt, ahogy látom figyelmes pillantások közepette udvarlás van folyamatban, amit az "ara" szemlesütve, szűzi pironkodással fogad.

---