A pozsonyi felszabadítási emlékmű a belváros rendkívül exponált pontján a rendszerváltás után is a helyén maradt. Ebben alighanem közrejátszott az is, hogy Jozef Kostka (1912-1996) nőalakja eléggé allegorikus és időtlen, mintsem hogy pillanatnyi és múló köztéri ideálokat szolgáljon ki - a történelmet meg nem nagyon érdemes megtagadni, ezt szomszédaink alighanem jobban megtanulták, mint mi. A vörösmárvány posztamensen (a kelet-európai politikai emlékművek szokásos kisérőelemén) előrerugaszkodó nőalak igen finom szobrászati munka, a pályája nagyobb felében inkább a figuralitáshoz kötődő szobrász keze alól. Sajnos, a forrásomat nem jegyeztem fel az avatási dátumot illetően akkoriban, amikor a műlap adatait összeírtam, de az időpontban egészen biztos vagyok.