Megtörve egy kicsit a domborműves emléktáblák egyhangúságát, amit mostanában töltök fel, itt egy régen keresett alkotás, az egyik Hajdú-Bihar megyei kisváros közteréről. Öt éve keresem a kutat, de aki eredetileg segített a szobrok megkeresésében, nem is gondolta volna, hogy engem ezek a művek is érdekelnek. Most a véletlen segített megtalálni. Túl meleg volt, amikor kimentünk a kisváros új főterét lefotózni, ezért próbáltunk árnyékos helyen közlekedni. Itt vezetett az utunk az egyetemi kar felé, a lakótelepen át. A házak között találtam rá.
A fiammal egyidős kút (1988-as) siralmas állapotban van. Valami zöld, mocsárszerű bűzös lé van a medencében. Felavatásakor, meg amikor még működtek is a vízköpői, egész biztosan érdekes, szép látványt nyújtott.

Nagy kár, hogy így elhanyagolták! Környezetébe, vagyis a szökőkút köré padokat telepítettek. A fák is megnőttek 1988 óta. Az idősebbek ott gyűlnek össze délutánonként egy kis beszélgetésre. Talán nem lenne mindegy, milyen körülmények között teszik ezt meg...

A díszkút alkotójáról szóló artportálos oldalon is szerepel: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/farkas-adam-72

---