A szent kereszt felmagasztalására ajánlott gannai plébániatemplom Charles Moreau tervei alapján a római Pantheon mintájára épült, a munkálatok 1818-ra fejeződtek be, a felső templomtér szoborfülkéibe ekkor helyezték el a bécsi Joseph Klieber műhelyében készült egészalakos márványszobrokat, illetve négy szobor fölé a Krisztus szenvedéseiből négy jelenetet bemutató félköríves domborműsorozatot. Szent Péter ábrázolása a harmadik közülük, a legismertebb szent-attribútum, a kulcs van jobb kezében.

Az altemplom az Esterházy család temetkezési helyéül szolgál, az egész templomot erre a célra építették (Gannán az Esterházyak ezt megelőzőleg már felépítették a Szent Vendel-kápolnát, ami képes volt kiszolgálni a kis lélekszámú település hívőit). Az adalékok közé itt is bevettem Bakács István gannai plébános korabeli leírását a templomról és az Esterházy-mauzóleumról.

Valamelyik korábbi leírásban említettem, hogy a család Esterházy Miklóst bízta meg a templom építésével, a munkák felügyeletével. Mikor Bakács István fent idézett épületleírása papírra került, a herceg még életben volt. 1833-ban bekövetkezett halálakor nagyon sokan gyászolták, utolsó útjára, mely Pápáról lovas gyászhintón vezetett ide Gannára, az általa felépített mauzóleumba, annyian kísérték el, hogy a legenda szerint a gyászoló menet eleje már megérkezett Gannára, amikor a sorban leghátul indulók még el sem indultak Pápáról - ez légvonalban is 10, a mai utakon 12 kilométeres távolság.