Olyasmi következik, ami egyedülálló és unikális dolog a magyarországi építészet történetében, egyúttal a magyar történelemnek is rendkívül különleges emlékhelye. A Veszprém megyei Nagygannán (mai nevén Gannán) 1808 és 1818 között felépült Szent kereszt felmagasztalása plébániatemplom altemploma ugyanis az Esterházy család temetkezési helye. Az Esterházy család három ága (a fraknói, a tatai és a galántai Esterházyak) a XIX. század elején adott megbízást herceg Esterházy Miklósnak (1765–1833), a korszak kiemelkedő mecénásának, összesen 99, a családhoz kötődő épület építtetőjének, a pompakedvelő Esterházy Miklós József (1714-1790) unokájának, hogy a család temetkezési helyét ebben a csöndes, a családi birtokoktól nagyjából egyenlő távolságra eső észak-bakonyi kis falucskában megépíttesse. Ő a magyarországi nemesi családoknál igen aktív francia építészt, Charles Moreau-t/Charles de Moreau-t bízta meg a tervekkel, aki a római Pantheon hű, bár kisebb méretű mását álmodta meg erre a helyre. A körtemplom altemplomi részében van a mauzóleum, e pillanatban ötvennél több Esterházy alussza itt örök álmát, az időben utolsóként Esterházy Mátyás (1919-1998), az egyik legnagyobb kortárs magyar író, Esterházy Péter édesapjának hamvai kerültek itt végső nyughelyükre.

A templom felépítője Joseph Engel bécsi építőmester volt, a templombelső szobrászati díszítésére pedig az ugyancsak bécsi illetőségű Joseph Klieber kapott megbízást, aki a hat szobrot és négy domborművet tanítványai közreműködésével készítette el. A hat darab egészalakos márványszobor a körtemplom két oldalán szimmetrikusan kapott helyet, a római számok a műlap alcímében a bejárattól jobbra induláskor a térbeli sorrendjüket mutatják, a VII. egy domborműsorozat lesz.

Az első szobor Keresztelő Szent Jánost ábrázolja attribútumaival. Csak két képem van róla, mert eredetileg egyetlen műlapon akartam bemutatni a szobrokat (alkotójuk és felállítási idejük, jellegük, anyaguk ugyanaz), végül mégis a külön-külön bemutatás mellett döntöttem, így elfér néhány kép a templom csodálatos külső nézetéről és magáról a mauzóleumról is.

Külön ajánlom mindenki figyelmébe az adalékok közt Bakács (más források szerint Bakacs) István gannai plébános többé-kevésbé az építés idejével azonos korú templomleírását; ez akkor született, mikor az építtető Esterházy Miklós még élt.