Ez az egyik alkotás, ami a listámon volt első óvári látogatásomkor és amiért úgy éreztem, vissza kell mennem oda. Első alkalommal egy hét végén, a Gyurkovics-mellszobor http://www.kozterkep.hu/~/20443/Gyurkovics_Tibor_Mosonmagyarovar_2013.html avatására igyekeztem, nem is reméltem, hogy sokat végezhetek. Akkor előzetes szervezés nélkül indultam neki, esélytelenül. Most egyeztettem, engedélyt kértem és készséges fogadtatásra találtam. Éppen csak az idő szorított, sok volt a tervezett program, zsúfolt volt a nap.

Az Artportal cikke alapján indultam el, egyéb előzetes információm nem volt. Ez az alkotás nem szerepel az alkotóról szóló albumban (Szíj Rezső).
Mikus Sándor azonban ígéretes név. Az általa megformált nő-, ill. lányalakok nyugalmat, szépséget árasztanak.

Így nem meglepő, de szívet melengető érzés volt: igazi Mikus-alkotás várt rám a fényes napsütésben! A lány kis "zsámolyon" (valójában egy mészkőtömbön) ül, mellette magas könyvoszlop. Kecses mozdulattal tartja maga elé a legfelsőt, olvas.
Akkor és ott valahogy úgy éreztem, "minden ízében olvas", messziről úgy tűnt, talán könyv van alatta is.
Orra viszont kicsit megsérült valamikor, bár láthatóan igyekeztek helyrehozni.

Megbecsült alkotás ez a telepen, környezete nagyon szép, gondosan kialakítva. Az embernek az az érzése, tudatosan meg van adva neki a nyugalom, a szeparáltság, semmi sem zavarhatja meg őt elfoglaltságában.

---