Velemben már a két világháború közötti időszakban is "érzékelhető mértékű" volt a turizmus. Nem csak alkalmi kirándulók jöttek, hanem tisztviselők, kisvállalkozók, nyugdíjas katonatisztek is, akik itt vásároltak maguknak telket, nyaralót építettek. Van, aki csak a nyarat töltötte itt, mások egész éven át itt laktak. Feltételezem, hogy abban, hogy milyen legyen a hősi emlékmű, az ő ízlésüknek is volt szerepe.
Az emlékmű gyakorlatilag három részből áll, a harangtoronyból, a a torony falára helyezett nagyméretű keresztből és a tulajdonképpeni kapuból.
A világháborúkban elesettek neveit tartalmazó táblák a kapu felső ívére kerültek.
A velemi emlékműhöz a szegedi Hősök kapuja és a kőszegi Hősök tornya szolgált mintául.

A készítés dátumaként a http://hosiemlek.kozterkep.hu oldalon 1936 szerepel. Ez valószínűleg tévedés. A harangláb terve 1938-ban készült.(Lásd mellékelt fotómásolat.)

(A tervre, illetve a rajta szereplő adatokra Feiszt György levéltáros hívta fel a figyelmemet.)

---