Várakoznom kellett a közelben, de úgy gondoltam, aktívan töltöm időmet. Betévedtem az Eötvös utcába, azon a részen, ahol korábban ritkán jártam.
Felnézve a mai lakóházra, megdöbbentett a nőalakok füzére, az ismerős vonalak, a stílus.
Sietve néztem át a Terézvárosról szóló elérhető irodalmat, de megbízható és főleg valamit is mondó információt nem találtam. A megoldást a megkésett karácsonyi ajándék, a rég áhított könyv hozta.
Igen, jó volt a megérzés! A lágy redőzetű, hosszú ruházatú hölgyek sora Maróti Géza munkája.

Ahogy a könyvben olvasom, a frízszerűen felfűzött hölgykoszorú tagjai a gyár különféle termékeit kínálják, és egyben igazolódik az egybeesés, a hasonlóság Maróti épületdíszítő munkássága kapcsán.

Az épület az 1905-1906-os években épült, Tervezője Marton Ákos, anno Bodnár Ignác és Lukács Jenő villamoskészülékek gyára és bárháza céljára készült. Ma, első ránézésre, az épület karbantartott. A zoom-technikának köszönhetően azonban bizony látszik, hogy a hölgyek orrát piszére marta az idő, sőt itt-ott ennél nagyobb torzulásokat is okozott.

---