A Szent László téren, élete egyik fő műve előtt, az alkotó születésének századik évfordulóján felavatott Lechner-szobor előkészületének lépéseit hiába figyeltem, a napi információk megtréfáltak. Néhány hete viszont "terepszemlén" jártam (az előkészületeknek, térrendezésnek még nyoma sem volt), akkor mélyedtem el kicsit a jellegzetes templom részleteiben. Így most ezzel a műlappal kapcsolódok a centenáriumhoz, az építész munkásságát illusztráló, lapunkon már szereplő alkotásainak bemutatásához http://www.kozterkep.hu/artpieces/index/page:1?only_my_artpieces=0&text=&in_titles=0&in_titles=1&in_descriptions=0&partial_match=0&partial_match=1&artist=Lechner&city=&country_id=&county_id=&district_id=&unveil_year_start=&unveil_year_end=&artpiece_condition_id=¶meters=&szoborlap=0&archive_photos=0&max_sr=&no_description=0&no_artist=0&few_photo=0&no_latlng=0&status_id=5&user_id=

Lechner Ödön a templom építésére szóló megbízást tervével az ötödik fordulóban nyerte el. Ezzel ugyan örökölt a korábbi pályázótól (Balcza Elek) építészeti elemeket (alkalmazta pl. a neogót arányokat), de részleteiben főképp a nevét fémjelző szecessziós stílust alkalmazta, így a magyaros-népies irányzat elemeit.

A templom építéséhez szükséges követ a Kőbánya nevét is megalapozó helyi kőbánya, ill. a téglagyár adta, a díszítésnél a mázas cserepeket és pirogránit elemeket alkalmazta, amiket a Zsolnay Porcelángyárban készítettek el.

A templom külső képe lenyűgöző, minden részlete élmény. Több, mint egy évszázados történetében természetesen szerepet játszott a történelem, szomorú időszakokat kellett átvészelnie. Restaurálása-rekonstrukciója 1997-re készült el. A templom részletes bemutatása, története olvasható a forrásban jelölt cikkben.

A főtorony alatt, a bejárat előtti árkádok felett az építményt és az odajárókat egy-egy angyal vigyázza. Az angyalok igencsak hasonlítanak egymásra, de mindegyiken felfedezhetők megkülönböztető jelek – pl. a kéztartásban, egyéniségük van, arcvonásaik eltérnek. Igaz, ebben szerepe lehet, hogy egy, adott időszakban fényképezve őket, a fény-árnyék viszonyok is belejátszanak a kialakult képbe.

---

Az angyalok történetéhez érdemes elolvasni:
http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2012/05/budapestkobanya-mariakemend-kishajmas.html

Magyaros varkocsos, tunikás angyalszobrok vannak a templom bejáratai fölött. Három a főbejárat, egy-egy az oldalbejáratok fölött.
A Mattyasovszky Zsolnay Tamás–Dr. Vécsey Esther–Vízy László: Zsolnay épületkerámiák Budapesten. c. könyvről Mendöl Zsuzsanna ír a hivatkozott forrásban. Ebben az angyalokat Hit-Remény-Szeretet allegóriáknak nevezi. A főbejárat fölötti angyalok egyike, a bal oldali egy keresztet szorít magához, ez a Hit. A középső horgonyra támaszkodik ez a Remény, a horgony a remény jele. A jobb oldali két kezét a szívére szorítja, ő a Szeretet. Az oldalbejáratok fölött imára összetett kezű angyalok vannak.
Van egy vélemény-hozzáadás egy linkkel. A linkek idővel eltűnnek, jobb, ha a leírásban is szerepel, hogy az angyalszobroknak másodpéldányai vannak Kishajmáson a Kálvária-dombon és Máriakéménden a római katolikus templom főhomlokzata előtt, már restauráltan.

---