Kézai Simon és Kálti Márk szobrát eredetileg Jálics Ernő készítette, de a háborúban megsemmisültek, így nem kerültek felállításra. A később készített szobrokat Metky Ödön készítette, csakúgy, mint az alkotások feletti zárt erkély mozaik díszítését.

A mai Vörösmarty Mihály Könyvtár – Csók István Képtár épületének megépítése Csitáry G. Emil polgármester városfejlesztési terveibe szervesen illeszkedett. Az épület helyének az Ince pápa tér (ma Bartók Béla tér) került kijelölésre, mely 1937-1939 között alakult ki. A város házak megvásárlásával, illetve kisajátításával biztosította az új kultúrház építésének lehetőségét. 1940. októberében tervezte meg Schmidl Ferenc építészmérnök, a városi mérnöki hivatal vezetője az épületet. Az elkészült épület eredeti neve Horthy Miklós Kultúrház volt. Horthy Miklós kormányzó 1941. június 28-án hivatalosan is hozzájárult nevének viseléséhez.
Az épületnek 1942. őszére kellett volna elkészülnie. A város költségvetésében ugyan előirányozták a könyvtárra szánt összeget, ám ezt a háború miatt nem tudták biztosítani. 1943-ban sem volt jelentősebb változás. A megbízott könyvtár vezető, Kiss Jenő ezért felmentését kérte a eladat ellátása alól, mivel az ideiglenes helyen elhelyezett könyvállomány állapotáért felelősséget nem tudott vállalni. 1944. márciusára a könyvállomány átszállításra került az új épületbe, ám még ekkor nem készült el a könyvszállító lift, és az olvasóterem sem működött. A könyvtár megnyitására 1944. május 1-jén került sor.

---

A Csók István Képtár homlokzatán Kézai Simon és Kálti Márk krónikaírók szobrai állnak.
Az épület 1940 és 1945 között épült Schmiedl Ferenc tervei szerint, valószínűleg a szobrokat is akkor helyezték el a homlokzaton.

A Képtár előtt a Deák-kút van. Haraszty István alkotása. A városnak Deák Dénes műgyűjtő ajándékozta, akinek halála után, az alkotó róla nevezte el a kutat.