A Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom képzőművészeti alkotásokban gazdag. Nagy nevek alkotásai díszítik a templomot (Sztéhló Lili, Pátzay Pál, Aba Novák Vilmos és sokan mások). Építésekor még gazdagabb volt, de a világháború jelentős pusztításokat okozott. Sok alkotást javítottak, szükség szerint rekonstruálták.

A templom keresztelőkápolnája a főbejárattól balra nyílik. A vörösmészkővel borított padlózat nyolcszögletű mélyedésébe süllyesztették a rézből készült keresztelőmedencét, melynek fedele sajnos az évek során elkallódott..

A medence körüli részt borítja Kovács Margit mázas kerámiaburkolata, ezen az állatövi jegyek sora látható.
A téma, az asztrológia jelenléte egy katolikus templomban, engem meglepett. Az állatövi jegyek tizenkét részre osztják azt az utat, "amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt". Alapvetően az ókori Babilonból származó elmélet, ami végigvonul a különböző kultúrákon és talán az ókori görög világban formálódott leginkább.

A katolikus lexikonból: "1. Az égbolt megfigyelése (...)
2. erkölcstanilag: az asztrológia népszerű formája a csillagok állásából jósol, azaz az emberi szabadságtól függő tényeket látszólagos biztonsággal közli. E fatalizmust és determinizmust feltételező eljárás a tudatlanság és a babona nyereséghajhászó kihasználása, csalás, bűn az igazságosság és a szeretet ellen. Aki komolyan veszi, a vallásosság erénye ellen vét."

---

Régebben én is furcsállottam, hogy az állatövi jegyek hogyan kerülnek a templomokba, de aztán sikerült a megfejtést megtalálnom a művészettörténész barátnőm segítségével. A Szent István bazilika bejáratánál is megtaláljuk a mennyezeten az állatövi jegyeket, és tulajdonképpen akkor kezdtem el kutatni a téma után, amikor ott egy idegenvezetőtől azt hallottam, hogy, idézem, " elszúrták a bazilikát a horoszkóp jegyekkel, ki hallott már ilyet?" Abban biztos voltam, hogy ez nem lehet így, ezért kezdtem keresgélni, hogy az állatövi jegyek hogyan kerülnek a templomokba.
"Az állatövi jegyekről manapság a különféle horoszkópok jutnak eszünkbe. A könnyű fajsúlyú újságok hasábjain hétről hétre napvilágot látó balga jóslatoknak az igazi, tudományos asztrológiához semmi közük sincs. Már nem is mosolyogtató, hanem egyenesen szomorú, hogy emberek sokasága képes hinni újságírók által kiagyalt heti próféciákban...
Egyértelmű, hogy nekünk, hívőknek semmi dolgunk nem lehet a horoszkópokkal. De ki gondolná, hogy az állatövi jegyeknek van becsületes, keresztény értelmezése is? Ráadásul nem is új keletű, éppenséggel nem, hiszen már a X. században ismerték és alkalmazták ezt a szimbolikát. A román és a gótikus francia székesegyházak szobrain gyakorta lehet találkozni e jelekkel.
Az égboltozatnak azt a sávját nevezik állatövnek, zodiákusnak, amelyen belül a Nap látszólagos pályája halad a Föld körül. Tizenkét csillagkép tartozik hozzá, ezek a tulajdonképpeni állatövi jegyek.
És most lássuk a keresztény értelmezést! Isten a Nap, az állatöv tizenkét jegyének a tizenkét apostol és a tizenkét kispróféta felel meg:
Bak: Péter Ozeás
Bika: Pál Joel
Ikrek: András Ámosz
Skorpió: id. Jakab Abdiás
Oroszlán: János Jónás
Szűz: Tamás Mikeás
Mérleg: Jakab Náhum
Rák: Fülöp Habakuk
Nyilas: Bertalan Szofóniás
Kos: Máté Aggeus
Vízöntő: Simon Zakariás
Halak: Júdás Tádé Malakiás"
Forrás: http://www.szentgellertkiado.hu/cikk/allatovi-jegyek

Katolikus.hu szerint: "állatkör, állatöv, zodiákus: a többségében állatokról elnevezett 12 csillagkép, melyeket a Nap körüli útján a Föld az év 12 hónapja alatt bejár. - Minden hónapnak megvan a mezopotámiai csillagászok által adott és mindmáig használatos ún. állatjele: vízöntő (jan.), halak (febr.), kos (márc.), bika (ápr.), ikrek (máj.), rák (jún.), oroszlán (júl.), szűz (aug.), mérleg (szept.), skorpió (okt.), nyilas (nov.), bak (dec.). Az ~ jegyeinek lényegében már az ókorban kialakult típusait a ker. műv. átvette. Ábrázolásuk az idő megállíthatatlan forgását idézi fel; azért kerültek gyakran a kk. (főleg fr.) szegyházakra, hogy mutassák:Isten, akinek ezt az épületet szentelték, az időnek és a csillagoknak is Ura. Már a Vézelay-i szekesegyház oromzatán (1125-30) melléjük rendelték a főként a mezőgazdasági munka egyes fázisait mutató →hónapképeket, bár a csillagképek által jelölt időszakok nem egyeznek meg a mi hónapjainkkal. Berry hg-ének „Tres Riches Heures”-jén (Limbourg fivérek, 1416 k.) napra pontosan leolvasható, hogy az egyes jegyek uralma a hónap melyik napján kezdődik. A hónapképek a miniatúrákban éppúgy együtt fordulnak elő, mint a monumentális műv-ben (ókereresztény padlómozaikok; Zwiefalteni krónika, 1145; fr. katedrálisok, 13. sz.; Limbourg testvérek miniatúrái Chantilly, Condé Múz., 1413/16; a 15-16. sz. csillagászati órákon). Kedvelték a körkompozíciós ábrázolást. Más 12-es csoportokkal (pl. az apostokkal) együtt is ábrázolták (Quedlinburg, elefántcsont ereklyetartó, 10. sz.). Ha ábrázoláson föltűnnek az ~ jegyei, mindig kozmológiai összefüggésre utalnak. Ha emberi testtel kapcsolódnak, létrejön a makrokozmosz és mikrokozmosz együttműködését szemléltető kozmikus ember. →csillag 88"

---