"... Kerti Károly alkotása a Május 1. út enyhe ívű kanyarulatában áll, körülötte lakóházak jellegtelen kubusai jelzik: itt emberek élnek. A mű, mint már említettük, nonfiguratív alakításé, hasáb alaprajzra rendezett, vertikális tengelyre felfűzött, ívelt körvonalakkal határolt hengertest-metszetekből, ezek áthatásából—kapcsolódásából épül fel. A szobrász tulajdonképpen magányos oszlopot állított köztérre, amelynek tagolásával, a kompozíciót körülvevő tér bevonásával—megmozgatásával a merev, a domináns geometrikus jellegű környezet szigorúságát oldotta játékossá, divatos terminológiával kifejezve: emberléptékűvé. A művet szemlélvén elégedjünk meg azzal a summázattal, hogy leleményesen szerkesztett formastruktúrát látunk, térformát, amely nem akar, és így nem is tud többet mondani, mint ami: a térforma.
Az alkotás elhelyezése szerencsésnek mondható, mert nem tolakszik a környezet központi objektumaként az előtérbe, de akár gyalogosan, akár járművel közelítjük meg, észre kell vennünk, közömbösen nem haladhatunk el mellette. A kompozíció körül kialakított kis parkból azonban a távvezetékeket tartó, zavaró oszlopokat mindenképpen el kellene távolítani, ugyanígy a TAC-sporttelepének kerítését és az egész, teret csúfító feliratos hirdetőtáblákat.
Az új köztéri szoborral jelentős művészeti értékkel gazdagodott a varos.
megrendelő-irányító testület, a mecénás — Tata város tanácsa —, az alkotóművész — Kerti Károly —, és a kivitelező — a TANÉP munkáskollektívája — elismerésre méltó munkát végeztek, s külön öröm, hogy mmdezt egy közösségi rendeltetésű, állandóan a nyilvánosság, a befogadók körében aktív hatóerőt kifejtő mű kapcsán írhatjuk le.
Wehner Tibor."

---