Buda vízivárosi temetőjét 1695-ben nyitották meg, a Szent János utca, a Három Kapás utca és városfal által határolt üres területet a kamarai igazgatóság bocsátotta rendelkezésre.
1727-től egy ferences harmadrendi remete szolgált temetőőrként, azonban a pestisjárvány idején a temetőt bezárták, helyette a Medve utcában, a későbbi elemi iskola helyén nyitottak egy kisebbet. Ide temették Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is.
Mindkét temetőt a XIX. század végén szüntették meg, területük hamar beépült. A Medve utcai temetőből csak Pretelli Ignác kőkeresztje maradt meg, melyet a Szent Anna templom kriptájában helyeztek el. A kripta felszámolása után síremlékét az előcsarnokba vitték, jelenleg a kertben áll:
„Itt nyugszik a jó pásztor, főtisztelendő Pretelli Ignác atya a Jézus Társaságából, a rendház elöljárója és e hely plébánosa négy éven át. Életét adta juhocskáiért, különösen amikor könyörtelenül tombolt a járvány, ő 1739. május 7-től 1740. február 28-ig fáradhatatlanul sietett a szorongatottak segítségére. Mennyei jutalomra elhivatott 1740. szeptember 11-én. Isten fizesse meg és adjon neki örök nyugodalmat.”

---