Nagyenyeden már az 1910-es években szobrot kivántak állítani a város főterén az itteni neves kollégium megalapítója Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tiszteletére, de az I. világháború és az impériumváltás következtében ez a terv meghíusult. 1980-ban ünnepelték a fejedelem születésének 400-ik évfordulóját, és ekkor a történelmi fejedelmi székhelyre Gyulafehérvárra kivántak szobrot állítani, de ezt az akkori nacionalista-kommunista vezetőség megtiltotta.
Az itt látható márványszobrot Bukarestből szállították Nagyenyedre 1981-ben. A kiváló román szobrász Ion Irimescu (1903 - 2005) által megfaragott alkotás a román főváros Országos Képzőművészeti Alapjának udvarán állítólag régóta porosodott. Előbb a kollégium újabb épületének udvar felőli részén a fal mellett helyezték el és letakarva várta a végleges helyét. A tanintézet magyar vezetősége az iskola udvarán, jól látható helyen kivánta elhelyezni, de az akkori politikai kultúrbizottság rejtettebb helyet keresett e célra. Pontosabban az iskolaépületek és tornacsarnok mögötti zöldvezetbe, a tornakertbe kapott engedélyt a felállításra, mivel az elvtársak úgy gondolták itt nem fogja látni külső személy. Leleplezésére 1982 júniusában került sor. Márvánnyal burkolt talapzatára akkor, a diktatúra éveiben a fejedelem román megnevezése, vagyis a „Gabriel Bethlen” kerülhetett fel. Napjainkig is ez a felirat olvasható rajta, illendő lett volna legalább egy kétnyelvü táblára cserélni a rendszerváltozás után. A szobor az eltelt több mint 30 év alatt nem maradt rejtve az iskola történetében, 1989 után minden évben a ballagási ünnepséget a közelében tartják meg.

---