Miskolcon a Fazola név összeforrt a vasgyártással.
Kezdetnek Fazola Henrik (Fazola Frigyes édesapja), 1771-ben a vasérc feldolgozására építtetett vaskohót az Ómassán.

"Fazola Frigyes a „vasmű fejlesztője”-ként került be az ipartörténet nagy alakjai közé. Az általános iskola elvégzése után a vasműben dolgozott, majd 1793-tól a selmecbányai akadémia bányakollégiumába került. Itt tett szert gyakorlatra, elméleti és vezetői ismeretekre.
A napóleoni háborúk miatt a fegyvergyártás felértékelődött, ezzel függ össze, hogy Fazola Frigyes megkezdte a nyersacél előállításának kísérleteit. 1802-ben már „angol” minőségű acélt gyártott. Hozzákezdett a tógát felépítéséhez, s 1812-re befejezte a 19. század legnagyobb környezet-átalakító munkáját. A gyár igazgatójaként megépítette Ómassa helyett Újmassán az új nagyolvasztót. Az acélfajták tökéletesítése új létesítményeket igényelt, ezért új települést alakított ki a Garadna patak alsó szakaszán, Felsőhámorban.
Az 1832-ben felújított „vasműnek” annyi leírása készült, amennyi „különleges” látogatója volt. Szemere Bertalan felhívására 1849-ben szuronygyártással támogatta a szabadságharcot. (1774-1849 között élt, a világosai fegyverletétel napján halt meg, Diósgyőrben temették el. Sírja már nem azonosítható.) "

Szobra az egykori acélmű használaton kívüli vendégházának aulájában áll. Az sorsára hagyott épületben a robusztus méretű szobrot látva, leírhatatlan érzés fogott el. Tudtam létezéséről, de remélni sem mertem, hogy valaha is láthatom.
A szobor kb. 160 cm talapzaton áll. Rajta az egykori Lennin kohászati művek leltári azonosító jelzésével. Az idők során az acélmű jó pár tulajdonosváltáson ment át, de valahogy ez mégis megmaradt rajta.

A szoborral szemben Andrássy Kurta János, Fazola Henrik szobra látható, amely hasonló stílusban készült.

---