A miskolci Tanácsház tér 6. szám alatti apácazárda 1878-ban létesült. A homlokzatán 1998-ban helyeztek el bronz domborműves emléktáblát, mely azt tudatja az arra járókkal, hogy abban az épületben működött a Szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló római katolikus elemi, és polgári iskola, tanítóképző és líceum. A műlapon szereplő zárdakápolna szorosan az iskola mellett épült fel, tíz év múlva. 1888. augusztus 26-án szentelték fel.

A kis kápolnára miskolci tartózkodásom első napján találtam rá, és pár napi kísérletezgetés után sikerrel jártam, ami a bejutást illeti. Első délután éppen mise volt, a többi napon meg nagyon bezárva. A kápolnában kifüggesztett történeti leírás szerint Feszty és Gráff építészek tervei alapján készült. Az oltárképet Feszty Árpád festette.
Az építész minden bizonnyal Feszty Árpád testvére, Feszty Adolf lehetett, akinek ez az épület volt egyik utolsó alkotása, minthogy 1890-ben visszavonult.
Az üvegablakok keletkezési ideje szerintem 1888, vagy ahhoz közeli időpont. Ezekben az években még elég kevés üvegablakokkal foglalkozó mester vett részt a szakrális terek díszítésében. Mivel a kápolna fő terében, a szentélyben két női, magyar szentről készült az ablak, és eredetileg egy női apácarend használta a kápolnát; ebből is következtetek erre.
A Szent Margitot, és Szent Erzsébetet ábrázoló ablakok hagyományos módon jelenítik meg őket.

A templom nem szerepel Miskolc műemlékei között. Csendesen megbújik a városháza, és a megyeháza szomszédságában.