A 80 éves korában, 2002-ben elhunyt, egykori dékánnak, halála után egy évvel állítottak emléket a Miskolci Egyetemen. Azért őt választottam az új alkotások elsőként bemutatott szobraiból, mert a jászberényi középiskola domborművét is sikerült anno megtalálnom. Már akkor, mikor évekkel ezelőtt megírtam róla a műlapot, elcsodálkoztam, hogyan fér meg egy életben ennyiféle tevékenység, mint amit nagyon részletesen bemutat a wikipédia szócikke. A válogatott publikációs listája is sokatmondó.
Csak két apró részlet az életrajzából:
"Tanulmányai során szoros kapcsolatba került Pattantyús-Ábrahám Géza professzorral, aki demonstrátorként alkalmazta a tanszéken. Gépészmérnöki diplomáját 1943. november 5-én szerezte meg, és december 1-jén már Pattantyús tanársegédje volt az egyetemen."

"Terplán Zénót 1952-től bízták meg a rektorhelyettesi feladatok ellátásával. E funkciójában volt az 1956-os forradalom idején is (a rektor ekkor éppen külföldön tartózkodott), amikor megválasztották az egyetemen alakult munkástanács elnökévé. A későbbiekben emiatt nehézségei támadtak, de megkérdőjelezhetetlen szakmai, tudományos, pedagógiai eredményei okán 1960-ig rektorhelyettes maradt, 1964-ben pedig – egy négyéves ciklusra – a Gépészmérnöki Kar dékánja lett. Tekintélye révén olyan eredményeket ért el, amivel a kar érdekeit szolgálta, elindította például a magyarországi gépelemeket oktató tanszékek tudományos tanácskozássorozatát."

A bronz portrészobor ötnegyedes életnagyságú.

---