Tessedik Sámuel (1742-1820) mellszobra tulajdonképpen kakukktojásnak tűnik a keszthelyi Georgikon oktatói panteonjában, hiszen a kiváló iskolaalapító, mezőgazdasági szakíró, evangélikus lelkész csak lazán kötődött Keszthelyhez, élete nagy részében Szarvason tevékenykedett. Ugyanakkor az a felvilágosodás kori típus, amit ő életművével, pályafutásával oly kiemelkedően reprezentált, tökéletesen összhangban van azzal a törekvéssel, amit a Festetich grófok az itteni iskola megalapításával, fenntartásával végbevittek. Festetich György 1797-ben a városba hívta Tessediket, aki segédkezett a Georgikon beindításában. 1817. május 20-án tiszteletbeli professzorává avatta a Georgikon. Noha gyakorlati oktatói munkát Keszthelyen kevesebbet végzett, mint panteonbeli többi társa, végső soron jogos, hogy emlékjele itt helyet kapott.

A mellszobor, Szabó Iván 1960-ban készített és egy évvel később felavatott munkája a budapesti Mezőgazdasági Múzeum környékén járatos érdeklődők számára ismerős lehet - az ennek a keszthelyi mellszobornak az 1971-ben felállított másodpéldánya.

Tessedik Sámuel mellszobra balról nézve a panteont a második.

---