Pethe Ferenc (1763-1832) a debreceni református kollégiumban folytatott tanulmányai után 25 évesen nagy nyugat-európai körutat tett, és ott ismerkedett meg a modern világ gazdasági, politikai viszonyaival. Nyomdászattal is foglalkozott, Bécsben letelepedve gazdasági újságot szerkesztett. Innen hívta 1797-ben Festetics György a Georgikonba, ahol az eltöltött négy év alatt számtalan pozíciót betöltött: könyvelő volt, négy és fél éven át tanított, 1799-től két évig irányította a Georgikont és jó néhány újítást is bevezetett a gyakorlati földművelésben. 1801-ben felmondott Keszthelyen, és nem tért vissza a városba, munkássága viszont még szerteágazóbb lett, bekapcsolódott az ország gazdasági, kulturális és politikai életébe is.

Mellszobra Vastagh László munkája, és pontosan megegyezik a Mezőgazdasági Múzeum oldalában álló Pethe Ferenc-mellszoborral, valamint a néhány évvel később az akkori Mezőgazdasági Minisztérium árkádjai alatt kialakított panteonban felállított változattal. Furcsa módon azonban az alighanem első példányról, erről a valószínűsíthetően Tessedik Sámuel szobrával egyidőben felállított keszthelyi munkáról egyetlen műlista sem tesz említést. A hét mellszobor közül Pethe Ferencé balról a legelső.

Még egy apró érdekesség: a szobrász, orvosi tanulmányainak befejezése után, gazdász képesítést szerzett itt a keszthelyi Georgikonban is. Könnyen elképzelhető, hogy az egykori alma mater ezzel a félig-meddig köztéri megbízással szerette volna újra feladathoz juttatni az 1945 után a pálya szélére, a Mezőgazdasági Múzeum restaurátori osztályára került Vastagh Lászlót.

---