A bélletes templomkapukat akár önálló alkotástípusnak is tekinthetjük. Épületszobrászati szempontból általában három részből állnak:
- Külső és belső keret, oszlopok, féloszlopok, pilaszterek alkotta befelé szűkülő kapuzat. A kisebb templomoknál nincs meg mindegyik elem. A béllet oszlopai lehetnek simák vagy faragással (esetenként festéssel) díszítettek.
- Oszlopfejezetek. Ezek építészeti szempontból az oszlop részei, de szobrászati szempontból tekinthetjük őket önálló elemnek (alkotásnak) is
- Kaputimpanon domborművel vagy festett jelenettel

A bélletes kaput több korszakban is készítettek, de leginkább a román és a gótikus építészetre jellemző.

Azon a területen, amelyet ma történelmi Őrségnek nevezünk, három az Árpád-korban épült templomról tudunk. A kercai Szent Vencel templomot a XVIII. század végén, a hodosi Szent András templomot a XIX. század elején bontották le. Az Őrség három ősi temploma közül így ma már egyedül az őriszentpéteri áll.

A Szent Péter tiszteletére szentelt templom valószínűleg a XIII. század első felében épült. A déli oldalon lévő bélletes kapu motívumai megegyeznek a jáki templomnál láthatóakkal. Így a két kapu készítői ugyanahhoz a kőfaragóműhelyhez tartozhattak. Bár motívumok ugyanazok, a őriszentpéteri templom kapujának béllete mindössze két tagból áll. A külső kereten és belső negyedoszlopon is faragott díszítés fut körbe.
A kaputimpanon domborműve elpusztult.
Érdekes összehasonlítani az őriszentpéteri kaput a közeli Domonkosfa katolikus templomának kapujával. A két templom nagyjából ugyanabban az időszakban épült, a kapuk viszont jól érzékelhetően különböző műhelyek alkotásai. http://www.kozterkep.hu/~/18596/domonkosfai_kaputimpanon_domonkosfa_domanj_evci_1240.html

A kapu tehát mindenképpen a XIII. században készült, de vajon itt állt-e eredetileg is? Vajon nem utólagos beépítésről, beillesztésről van szó? A bejárat melletti falrészletek inkább megerősítik ezt a gyanút.
Egy oklevél szerint Csányi Bernát 1657-ben Őriszentpéterre hordatta a csödei erdőben álló és régóta elhagyott templom és pálos kolostor köveit. A cél az volt, hogy megerősítsék a török által fenyegetett templomot. Az körül kisebb "castellummá" alakították, palánkkal és árokkal vették körül. Az, hogy a kapu Csödéről került volna ide, egyelőre nem bizonyítható, de nem is kizárható.

---