A 2000. évi közép-tiszai rendkívüli árvízvédekezés egyik, töltésszakadással fenyegető jelensége volt a tiszasasi buzgár.
A buzgár rendkívüli hevessége az, ami elsősorban figyelemre méltó. Az ellene való védekezés 16 napjából az első 6 nap volt rendkívül kritikus. A védekezés során szinte minden helyzet bekövetkezett, ami ilyen helyzetben előállhat – hirtelen kitörés, heves anyagkihordással, a vízoldalon bemeneti nyílás, vízhozam pulzálás, a töltéskorona részleges beszakadása.

A heves buzgárjelenség az érintett árvízvédelmi szakaszon addig észlelet legnagyobb vízállás felett következett be, tetőzés közeli helyzetben, 2000. április 18-án.
A védekezés megszervezését a szakasz védelemvezetés rövid időn belül végrehajtotta: elsőként katonaságot vetettek be az ellennyomó medence kiépítésére, majd a közeli település (Tiszasas) lakosságát is igénybe vették mint közerőt.
A rendkívüli erőfeszítés eredményeként a védekezés 6. napjára elhárult a töltésszakadás veszélye. A védekezés csúcsidőszakában 100-150 fő vett részt a mű építésében, közvetlenül vagy közvetve (vízügytől, honvédségtől, a környező településekről), igénybe véve számtalan katonai és egyéb szállító és vízi járművet.
A védelmi műbe mintegy 30.000 db homokzsákot építettek be.
A tiszasasi buzgárra nem illeszthető rá egyértelműen a ma ismert buzgár-hipotézisek egyike sem, azoknál összetettebb jelenséggel álltunk szemben.
- Horváth Emil árvízvédelmi csoportvezető, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság -

Egy évvel a nagy árvíz után, a Millenniumi ünnepségsorozat keretében egy emlékparkot hoztak létre Tiszasason, ahol 2001. április 27-én avatták fel az emlékművet. A díszkút közepén a buzgárt megfékező monumentális védművet ábrázoló kompozíció látható.

---