A szlovén főváros, német nevén Laibach, a Júlia-Alpok délkeleti vonulata mellett fekszik.
Az óvárosból, a Stari trgről a várdombra kanyarodó erdei gyalogösvény tízperces emelkedő után a fellegvárba torkollik. Az udvarban eligazító tábla könnyíti a tájékozódást: a vártornyot az 1- es szám jelöli. A Szent György-kápolna melletti ajtón belépve, a jobbra nyíló földszinti folyosó bal oldalán függ Batthyány Lajos vörös gránitra erősített emléktáblája.
Az 1849. január 8-án a pesti Károlyi-palotában elfogatott gróf Budáról, majd Pozsonyból került Laibachba:
"1849. május 7-én délelőtt [...] hosszú kocsisor vonult át a városon a vár feljárata felé. [...] 62 foglyot hoztak Magyarországról. A politikai foglyok, kiket Buda ostroma elől hoztak el, bilincs nélkül ültek a kocsin. Néhányan saját kocsijukon jöttek. Volt köztük négy gróf, több előkelő nemes úr, s néhány pap is [...] minden szem az utolsó kocsi felé irányult, melyben Batthyány Lajos, a volt magyar miniszterelnök ült."
A XIX. század elejére pusztulásnak indult, akkor már csak börtönnek használt középkori várban 50 napig "őrizték"; saját lakosztálya, inasa volt, a városban is szabadon sétálhatott.
Az olmützi haditörvényszék augusztus 16-án előbb börtön-, majd halálbüntetésre ìtélte, melyet október 6-án hajtottak vègre.
Halálának helyét a budapesti Báthory utcában örökmécses jelöli http://www.kozterkep.hu/~/2355/batthyanyi_lajos_gr_emlekmecses_budapest_pogany_moricz_1926.html .
A bronztáblán Gróf Batthyány Lajos nevét két oldalról születésének és halálának éve előzi meg. A gránit tábla kétnyelvű szövege szerint "Gróf Batthyány Lajos Magyarország / első felelős független kormányzója / miniszterelnökének emlékére akit 1849 / május 5-től július 23-ig itt ljubljanai / fellegvárban tartottak fogva a császáriak".

---