"Honnan kapta a Harmincad utca a nevét?
Kevesen tudják, hogy a legrégibb magyar vámféleségről utcát neveztek el Budapest V. kerületében. S arra még kevésbé emlékezhetnek, hogy Szent István uralkodása alatt miféle vámszabály volt érvényben. Pedig éppen ez volt az egész Árpád-koronát a királyi kincstár legfontosabb jövedelemforrása, s az is maradt még nagyon sokáig. Az országba behozott vagy kivitt áruknak kezdetben harmincadrésze a királyi kincstárat illette. A vámtarifának ez a primitív formája évszázadok során természetesen módosult. Egyes uralkodók például bérbe adták ezt a jövedelemforrásukat, egyes városi polgárok pedig vámmentességet is kaptak. Később a külkereskedelmi értékvám az országon belül szedett határvámmá alakult át, de nevét továbbra is megtartotta.

A termelés fejlődése, a kereskedelmi élet fellendülése a 18. század során indokolttá tette a harmincadvám reformját. Mivel a magyar rendi országgyűlés a nemesség megadóztatásának semmilyen formáját sem volt hajlandó elfogadni, a bécsi központi kormány - az állami jövedelmek fokozása céljából - a vámdíjakat emelte fel, természetesen az osztrák érdekek szem előtt tartásával. A magyar mezőgazdasági termékekre óriási kiviteli vámokat vetettek, tehát külföldön versenyképtelenekké váltak. Ezt az intézkedést megsínylette állattenyésztésünk is, és megszűnt például a tokaji bor kivitele. Magyarország Ausztria gyarmatává lett. Ezt a szomorú emlékű, de nagy múltú vámot Pesten is a Harmincad Hivatal szedte, természetesen a róla elnevezett Harmincad utcában. A Harmincad-épület kb. a mai Vörösmarty cukrászda helyén állt. Érdekes, hogy már 1695-ben is Vám utcaként említik a Harmincad utcát."

---