1970 körül vita bontakozott ki arról, hogy melyik irányba tájolva álljon a szobor. 1970. szeptember 20-án írták a Magyar Nemzetben:

Tisztelt szerkesztőség! - Jó irányban áll József nádor szobra.

(...) A szobor irányának meghatározását már felállítása idején nagy körültekintéssel, több javaslat figyelembevételével végezték. 1868-ban meghívták Pestre a szobor alkotóját, Halbig János müncheni szobrászt, aki megállapította, hogy a felállításra szánt hely - a keskeny és hosszú oldalakkal rendelkező tér - arányaira, az emlékmű méretére és világítására való tekintettel a jelenlegi irány a legjobb a szobor számára. Művészi szempontból nagyon károsan hatna, ha a szobor szemléléséhez nem állna rendelkezésre kellő méretű térség. A tér adottságai napjainkban is hasonlóak, mint a szobor felállítása idején. Ha a szobrot a forgalmas József Attila utca felé fordítanánk, a rálátás rövidülne és a szobor előnytelen világításba kerülne. De a nagy forgalmú főútvonal nem is ad lehetőséget arra, hogy az emlékművet nyugodtan szemlélni lehessen. Rohanó járművekről nem lehet szobrokban gyönyörködni, arra alkalmasabb a tágas, árnyas tér, amely biztosítja a nyugodt szemlélődéshez szükséges feltételeket.

Az említett esztétikai tényezőkön kívül akadnak technikai okok is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szobrot rögzítő csapok másfél méter mélyen nyúlnak bele a gránit talapzatba. A szobor megfordításához szét kellene bontani a gránit talapzat nagy részét is. A több mint százéves kő bontásánál az avult kövek nagy része bontás után nem használható, tehát a munka bizony rendkívül költséges volna, és ismételjük, nem kedvezne az emlékmű látványának.

Reméljük az elmondottakkal sikerült érzékeltetni, miért nem változtatunk József nádor szobrának helyzetén. - Fővárosi Emlékmű Felügyelőség, Kerényi Jenőné igazgató (Magyar Nemzet)